Egyiptom földrajzi fekvése, határai

Olvasva: 2606 alkalommal

Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől.

 Vízrajz

Folyó:

Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.

Tavak:

Legnagyobb a Nasszer-tó. Mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

A Szuezi-csatorna mesterséges víziút a Földközi- és a Vörös-tenger között. Gazdasági és stratégiai jelentősége hatalmas.

Éghajlat

Egyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. A Földközi-tenger környékén télen hullik csapadék. Északról dél felé haladva egyre szárazabb lesz a levegő, és egyre nő a hőmérséklet. Amíg Alexandriában az átlagos évi csapadékmennyiség 184 mm, addig ez az ország déli részén még az 5 mm-t sem éri el. Az 1000 méternél magasabban fekvő területeknek magashegységi jellege van.

Élővilág, természetvédelem

A Nílus-vögy rendkívül sűrűn lakott, évezredek óta mezőgazdasági művelés alatt álló terület. A sivatag viszont szinte lakatlan, de a növény- és állatvilágnak is kedvezőtlen környezet.

Nemzeti parkjai

Nemzeti parkok és más természetvédelmi területek kiterjedt hálózatával rendelkezik az ország.

Természeti világörökségei

• Vádi al-Hitán (Bálna-völgy)

  Kulturális világörökség

Az UNESCO szerint az emberiség közös kulturális örökségéhez tartozik:

• Théba és a thébai nekropolisz (holtak városa - temető).
• Királyok völgye. A thébai nekropolisz egy részlete, önállóan is kulturális világörökség.
• Iszlám Kairó.
• Memphisz és a Halottak Városa. E név rejti a piramisokat.
• Núbiai műemlékek, Abu Szimbel és a Philae-i Ízisz-szentély.
• Abu Mena korai keresztény műemlékei.
• Szent Katalin-kolostor a Sínai-félszigeten. Tudni vélik, hogy Mózes ezen a helyen kapta a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.